Mi az a Chron betegség?

A Chron betegség egy ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, mely a gyulladásos bélbetegségek csoportjába tartozik. Autoimmun folyamat okozza a bélfal gyulladását, mely hatására a bél funkcionálisan tönkremegy, romlik a tápanyagok felszívódása, a béltartalom tovább mozgatása nehézkessé válik, görcsös hasfájást, fogyást, hasmenést, vagy obstipációt okozva. A betegség nőkben gyakrabban alakul ki, a fehérbőrű népesség fogékonyabb chron-ra, valamint a betegség családi halmozódást mutat.

Mi okozza a Chron betegséget?

A Chron betegség ismeretlen eredetű autoimmun kórkép. Kialakulásában szerepet játszanak bizonyos genetikai tényezők. Külső tényezők közül az alkohol, dohányzás, nehéz zsíros, fűszeres ételek fogyasztása elősegíti a betegség létrejöttét.

Milyen tünetekkel jár a betegség?

A betegség leggyakrabban fiatal korban kezdődik. Gyakori tünete a görcsös hasfájás, étvágytalanság, mely igen hamar fogyáshoz vezet. A betegek többsége puffadásról panaszkodik. Előfordulhat tápcsatornai vérzés is, mely a székletben meg is jelenik. A Chron leggyakrabban hasmenéssel jár, azonban kis százalékban obstipáció is kialakulhat. Előfordulhat hányinger, hányás.

A bélgyulladás majdnem mindig a terminális ileumból indul ki (csípőbél alsó része) itt fekélyeket okoz, és nem csak a bélfal belső nyálkahártyarétegét érinti, hanem teljes vastagságában az egész bélfalat. A gyulladás ezután megjelenhet a tápcsatorna szinte akármelyik részében, beleértve a nyelőcsövet is. A krónikusan ismétlődő fellángolások hatására a bélfal beszűkül, mely akadályozza a béltartalom tovább haladását, fájdalmat és időnként nagyon súlyos komplikációkat okozva (Ileus) .

Komplikációk a betegség előre haladtával jelentkeznek. Legveszélyesebb a beszűkült béllumen okozta bélelzáródás, mely azonnali sebészi megoldást igényel. Gyakran alakulnak ki sipolyok, illetve fisztulák az egyes bélszakaszok között, vagy akár egy bélszakasz és a hasfal (külvilág) között. A fisztula a bélfal üregéből kiinduló rendellenes járat, mely összeköttetést teremt bélszakaszok, vagy a külvilág és a bél között.

Ritkán a betegségnek bélrendszeren kívüli tünetei is vannak. Ilyenek a bőr, a szem, vagy akár az ízületek érintettsége.

Hogyan állítható fel diagnózis?

A tünetek típusos megjelenése után az orvos kérheti a beteg célzott kivizsgálását. Labor vizsgálat során emelkedett gyulladásos paraméterek jelzik a gyulladás meglétét. Gyakori a vitaminhiány, illetve a vashiány, mely a laborleleten látható is. Hasi ultrahang vizsgálattal látható a megvastagodott bélfal, emellett röntgen, vagy CT vizsgálat javasolt. A diagnózis felállításához elengedhetetlen a bél áttekintése, ezért béltükrözést szoktak végezni, amin láthatóak lesznek a fekélyek, és az érintett bélszakaszok is.

Milyen terápiák állnak rendelkezésre?

Első lépésben általában NSAID-típusú gyulladásgátló készítményt szoktak javasolni. Amennyiben ez nem elég, orális, főként a béllumenben ható steroid alkalmazása indokolt. Szükség lehet súlyosabb esetben immungyengítő gyógyszer alkalmazása (pl: Azatioprin). Utolsó lépésnek biológiai terápia indítása indokolt, abban az esetben ha a betegség nem reagál az előbbi gyógyszerekre. Időnként antibiotikus kezelés is indokolt lehet. Mivel a  betegség krónikus ezért sajnos meggyógyítani nem lehet, de az előbb felsorolt készítmények alkalmazásával időlegesen tünetmentessé tehető. Klinikánkon lehetőség van egy új gyógyszer kipróbálására, mely a biológiai terápiás készítmények csoportjába tartozik, és alkalmazásával rendkívüli javulás érhető el.

Vizsgálatban való részvétel feltételei:

Vizsgálat részletei: