A skizofrénia egy spektrumbetegség, betegség csoport, melynek leggyakoribb megnyilvánulása a vizuális, illetve akusztikus hallucinációk, és ebből származó téveszmék. A betegség egy elmezavar, kóros mentális állapot, mely a gondolkodás összeomlásával, az érzelmek, és cselekedetek közötti összehang felbomlásával jár. Leggyakrabban serdülő/fiatal korban kezdődik, néha a személyiség szétesése lassan alakul ki, de sok esetben gyorsan bekövetkezik.
A tünetek osztályozásával kapcsolatban a legelterjedtebb Timothy és Andreasen (1991) felosztása, amely két kategóriára osztotta a tüneteket, ezeket újabban a dezorganizált tünetekkel egészítették ki:
Pozitív (pszichotikus) tünetek: hallucinációk, téveszmék, bizarr viselkedés és inkoherens beszéd. A pozitív tünetek egészséges embereknél általában nem tapasztalhatók, és jól reagálnak a gyógyszeres kezelésre.
Dezorganizált tünetek: a gondolkodás alaki zavara, dezorganizált beszéd, magatartás, figyelem.
Negatív tünetek (hiánytünetek): primer negatív tünetek: az érzelmek és a kommunikáció elszegényesedése, gondolati elakadások, a motiváció hiánya, anergia, apátia, anhedónia, a szociális és szexuális aktivitás csökkenése, a figyelem zavara. Szekunder negatív tünetek: a betegség folyamatán kívüli faktorok (például szorongás, depresszió), amelyek kialakulásában a betegség csak közvetve játszik szerepet. Okai lehetnek például a gyógyszerek mellékhatásai, a pszichotikus epizódok következtében létrejött neuron elhalás, a külső környezeti/szociális hatások csökkenése. A negatív tünetek általában rosszul reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Kutatások szerint a negatív tünetek inkább hozzájárulnak a szegényes életminőséghez, a funkcionális fogyatékossághoz és a másokra gyakorolt teherhez, mint a pozitív tünetek.
A diagnózis felállítása Amerikában az Amerikai Pszichiátriai Társaság, Európában a WHO által készített kritériumrendszerek alapján történik. Ezek a kritériumok a DSM, és a BNO rendszerekben vannak leírva, és a betegség tüneteinek megléte alapján állítják fel a diagnózist.
A betegség kezelhető alternatív, vagy gyógyszeres úton. Alternatív gyógymódok a táplálkozás, az életmódbeli változtatások. Antipszichotikus gyógyszeres kezeléssel a pozitív tünetek visszaszoríthatók. Negatív tünetekre antidepresszánsokat lehet alkalmazni. Fontos ezek mellett a pszichoterápiában való részvétel.